---
title: "DPP-szektorfrissítés, 2026. június: szabványok, acéltervezet és GS1-pilotprojektek — qr3.app Blog"
description: "A CEN/CENELEC-szabványok megjelentek, a JRC acélfélkésztermék-tervezete elkészült, és GS1 Digital Link zajlik a friss termékeknél: amit a vállalatoknak most tudniuk kell."
canonical: "https://qr3.app/hu/blog/sector-20260606/"
lang: "hu"
robots: "index,follow,max-image-preview:large,max-snippet:-1"
---

# DPP-szektorfrissítés, 2026. június: szabványok, acéltervezet és GS1-pilotprojektek — qr3.app Blog

> A CEN/CENELEC-szabványok megjelentek, a JRC acélfélkésztermék-tervezete elkészült, és GS1 Digital Link zajlik a friss termékeknél: amit a vállalatoknak most tudniuk kell.

Canonical: <https://qr3.app/hu/blog/sector-20260606/>

[← Blog](/hu/blog/) [Iparági hírek](/hu/blog/category/industry-news/)

2026. június 6. 5 perc olvasás [Iparági hírek](/hu/blog/category/industry-news/) [digital-product-passport](/hu/blog/tag/digital-product-passport/)[espr](/hu/blog/tag/espr/)[gs1-digital-link](/hu/blog/tag/gs1-digital-link/)[jrc-stahl](/hu/blog/tag/jrc-stahl/)[en-18219](/hu/blog/tag/en-18219/)[reach-mikroplastik](/hu/blog/tag/reach-mikroplastik/)

# DPP-szektorfrissítés, 2026. június: szabványok, acéltervezet és GS1-pilotprojektek

A CEN/CENELEC-szabványok megjelentek, a JRC acélfélkésztermék-tervezete elkészült, és GS1 Digital Link zajlik a friss termékeknél: amit a vállalatoknak most tudniuk kell.

szerző: **QR3 Redaktion**

![DPP-szektorfrissítés, 2026. június: szabványok, acéltervezet és GS1-pilotprojektek](https://qr3-blog-agent.meistern.workers.dev/cdn/blog/sector-20260606/hero.png)

## Megérkeztek a műszaki szabványok — és a vártnál kötelezőbb érvényűek

2026 júniusának elején a [brüsszeli DPP4EU-konferencia](https://digipassforum.eu/) bemutatta a több mint két éve zajló szabványosítási munka eredményét: a CEN és a CENELEC közzétette az első harmonizált európai szabványokat a digitális termékútlevélhez — az EN 18216-tól EN 18223-ig terjedő szabványsorozatot, amelyet a CEN/CENELEC JTC 24 keretében dolgoztak ki. Ezzel párhuzamosan nyílt forráskódú tesztkörnyezeteket is bemutattak, amelyekkel az implementációk megfelelősége ellenőrizhető.

Ez nem szimbolikus aktus. A [ESPR-rendelet (EU) 2024/1781](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32024R1781) elfogadása óta a digitális termékútlevél kötelező erejű uniós jog. A szabványsorozat most azt a műszaki alapot biztosítja, amelyre az ágazatspecifikus végrehajtási rendeletek épülnek majd. Aki figyelmen kívül hagyja a szabványokat, azt kockáztatja, hogy olyan védett infrastruktúrát épít ki, amelyet később át kell alakítani.

### Mit szabályoz konkrétan az EN 18216–18223 szabványsorozat?

A szabványok négy fő területet fednek le:

- **Alapvető adatmodell és szókészlet** (EN 18216/18217): definíciók, adatstruktúrák, minimális attribútumok

- **Adathordozók** (EN 18220): a fizikai és digitális hordozók követelményei — QR-kód, RFID, NFC

- **Egyedi azonosítók** (EN 18219): azonosítóstruktúra, feloldási mechanizmus

- **API-k és interoperabilitás** (EN 18221–18223): interfészek a regisztrációs rendszerek, gazdasági szereplők és hatóságok között

Különösen az EN 18219 politikailag kényes: a [CIRPASS-2 konzorcium](https://zenodo.org/records/11354831) a végrehajtási rendelet tervezetéhez fűzött állásfoglalásában kifejezetten javasolja, hogy ezt a szabványt hivatkozási alapként vegyék fel. Ennek háttere, hogy az EN 18219 technológiasemlegesen fogalmaz, ugyanakkor konform azonosítómechanizmusként magában foglalja a GS1 Digital Link. A konzorcium emellett bírálja a központi regisztrációs rendszer irányítási struktúráját, valamint a határokon átnyúló ellátási láncok adatfeletti önrendelkezésével kapcsolatos tisztázatlan kérdéseket.

---

## A JRC acélfélkésztermék-tervezete: minta az ipari termékek számára

Miközben a szabványok kijelölik a kereteket, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja konkretizálja, mit jelentenek ezek az egyes ágazatok számára. A [vas- és acélfélkésztermékekre vonatkozó JRC-tervezet](https://susproc.jrc.ec.europa.eu/product-bureau/product-groups/467/documents) több szempontból is iránymutató — nemcsak az acélipar számára.

### Tételszint vagy termékszint: építészeti irányváltás

A tervezet módszeresen különbséget tesz a **termékszinten** (sorozatszám alapján), illetve a **tételszinten** (tételszám alapján) karbantartandó adatok között:

| Adatszint | Azonosító | Példaadatok |
| --- | --- | --- |
| Tételszint (Lot) | Tételszám | Újrahasznosított anyag aránya, ötvözetösszetétel, termékspecifikus CO₂-lábnyom (PCF) |
| Termékszint (Item) | Sorozatszám | Méretek, tanúsítványok, megfelelőségi nyilatkozatok |

Ez a megkülönböztetés döntő jelentőségű az adatbázis-architektúra és az azonosítóstratégia szempontjából. A termékspecifikus CO₂-lábnyomot olyan számítási szabályok alapján határozzák meg, amelyek kompatibilisek az [ISO 14067 szabvánnyal](https://www.iso.org/standard/71206.html) — a termékek karbonlábnyomára vonatkozó, bevett keretrendszerrel.

Összehasonlításképpen: az [akkumulátorokról szóló rendelet (EU) 2023/1542](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32023R1542) — eddig az egyetlen, saját DPP-kötelezettségeket tartalmazó kötelező erejű ágazati jogszabály — már implicit módon ismeri ezt a megkülönböztetést, anélkül azonban, hogy ilyen egyértelműen formalizálná. Az acéltervezet ezzel olyan precedenst teremt, amely várhatóan minden soron következő ágazati jogszabály szempontjából releváns lesz: textilipar, elektronika, bútoripar.

### Miért releváns ez most az IT-architektúrák számára?

Aki ma DPP-infrastruktúrát tervez, annak már a kezdetektől be kell építenie a tétel- és termékszintű logikát az adatmodellbe. Az a lapos struktúra, amely minden attribútumot termékszinten kezel, a tételattribútumok — például a PCF — implementálásakor utólagos átalakítást igényel majd, ennek megfelelő migrációs ráfordítással. A nagy termékmennyiségek tömeges importját támogató rendszereknek ezt a hierarchiát is le kell tudniuk képezni.

---

## GS1 Digital Link a gyakorlatban: a friss termékektől az RFID-ig

A szabályozási fejleményekkel párhuzamosan az első pilotprojektek megmutatják, hogyan jelennek meg a műszaki szabványok a gyakorlatban.

### Driscoll's és Antares Vision: a bogyós gyümölcsök szerializálása

A GS1 Connect 2026 rendezvényen az [Antares Vision Group és a Driscoll's](https://whattheythink.com/news/119543-gs1-connect-antares-vision-group-driscolls-present-joint-session-item-level-traceability-new-digital-link-pilot/) közös pilotprojektet mutatott be a frissáru-szegmensben, cikkszintű szerializálással. A lényeg: a védett QR-kódokat a GS1 Digital Link alapú, univerzálisan olvasható adathordozók váltják fel. Ez nem triviális lépés — a friss termékek rövid eltarthatóságuk és nagy szkennelési volumenük miatt különösen nagy kihívást jelentő tesztterepnek számítanak a szerializációs rendszerek számára.

### TEKLYNX CODESOFT: GS1 webes URL-ek RFID-címkékben

A gyakorlatból érkező újabb jelzést a TEKLYNX szolgáltatja: a frissített CODESOFT szoftver immár támogatja az EPC++ és az ISO BD GS1-kódolási sémákat. Így webes URL-ek közvetlenül írhatók a RAIN-RFID-címkék memóriájába — ez az EN 18220 (adathordozók) és a GS1 Digital Link-szabvány kombinációjából következő követelmény.

Ez műszakilag jelentős: az RFID-címkék eddig rendszerint binárisan kódolt EPC-ket tároltak, amelyekhez külön keresési lépésre volt szükség az URL eléréséhez. Az EPC++ használatával ez a köztes lépés megszűnik — maga a címke tartalmazza a digitális termékútlevél feloldható címét.

### GS1 US és a kiterjesztett gyártói felelősség

Szintén júniusban a GS1 US útmutatót tett közzé a GTINs és a GLN-ek használatáról a csomagolási ágazatban érvényes állami kiterjesztett gyártói felelősségi jogszabályoknak való megfelelés érdekében. Az útmutató az egészségügyben, az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben működő vállalatoknak szól. Az európai kontextus szempontjából releváns, hogy a logika — a szabványosított azonosítók használata a megfelelőségi jelentéstétel alapjaként — ugyanaz, mint amelyre az uniós DPP-nyilvántartás is épül.

---

## REACH-mikroműanyagok: hatályba lépett az első bejelentési határidő

A DPP-vitán kissé kívül esik, a műanyagtermékek gyártói számára azonban közvetlenül releváns: az [ECHA 2026 májusában iránymutatást tett közzé a szintetikus polimer-mikrorészecskékre vonatkozó REACH-bejelentési kötelezettségről](https://echa.europa.eu/). Hatályba lépett a polimerpelletek, -pelyhek és -porok gyártóira, valamint ipari továbbfelhasználóira vonatkozó első bejelentési határidő.

A DPP-hez való kapcsolat nem közvetlen, szerkezetileg azonban fennáll: mindkét szabályozás megköveteli az anyagjellemzők digitális dokumentálását az ellátási lánc mentén. Azoknak a vállalatoknak, amelyek ma DPP-képes adatkezelést építenek ki, érdemes megvizsgálniuk, hogy a REACH-bejelentési adatok integrálhatók-e ugyanabba a rendszerbe — ez csökkenti a párhuzamos munkát, és egységes adatbázist hoz létre.

---

## Mit kell most tenniük a vállalatoknak?

Az elmúlt hetek fejleményei egyértelmű képpé állnak össze: a digitális termékútlevél már nem pilotprojekt, hanem konkrét szabványokkal, első ágazati tervezetekkel és egyre szélesebb eszköztámogatással rendelkező szabályozási program.

Három cselekvési terület közvetlenül releváns:

1.

**Az EN 18216–18223 szabványsorozat értékelése**: Különösen az EN 18219 (azonosítók) és az EN 18220 (adathordozók) döntő fontosságú a műszaki architektúra szempontjából. A szabványok a nemzeti szabványügyi intézeteken keresztül szerezhetők be.

2.

**A tétel- és termékszintű logika rögzítése az adatmodellben**: A JRC acéltervezete korai jelzés. Az ipari ágazatokban tevékenykedőknek már ma önálló adategységként kell kezelniük a tételszintet.

3.

**A GS1 Digital Link értékelése azonosítási szabványként**: Az EN 18219, az RFID-kódolás (EPC++) és a GS1 Connect pilotprojektjeinek konvergenciája azt mutatja, hogy a GS1 Digital Link de facto preferált implementációs opcióvá válik — még akkor is, ha a szabványok technológiasemlegesen fogalmaznak.

A DPP4EU-konferencia megmutatta: a szabványosítási szakasz lezárult. Most kezdődik az implementációs szakasz.

## Kapcsolódó cikkek

- [![](https://qr3-blog-agent.meistern.workers.dev/cdn/blog/regulation-20260604/hero.png) Szabályozás DPP-szabályozás 2026: Amit a gyártóknak most tudniuk kell Új EN-szabványok, JRC-tervezet az acélra, CIRPASS-2 kritika: az EU digitális termékútlevele kézzelfogható formát ölt. Szabályozási áttekintés a gyakorlat számára.](/hu/blog/regulation-20260604/)
- [![](https://qr3-blog-agent.meistern.workers.dev/cdn/blog/dpp-en-standards-18216-18223-20260615/hero.png) Iparági hírek EN 18216–18223: A CEN és a CENELEC közzétette az első DPP-szabványokat A CEN és a CENELEC közzétette a Digital Product Passport első harmonizált európai szabványait. Mit írnak elő konkrétan az EN 18216–EN 18223 szabványok?](/hu/blog/dpp-en-standards-18216-18223-20260615/)
- [![](https://qr3-blog-agent.meistern.workers.dev/cdn/blog/dpp-en-standards-18216-18223-20260614/hero.png) Iparági hírek A CEN és a CENELEC hat szabványt tett közzé a Digitális Termékútlevélhez EN 18216–EN 18223: a CEN és a CENELEC technikai alapot teremt a Digital Product Passport számára a ESPR-rendelettel. Mit szabályoznak a szabványok?](/hu/blog/dpp-en-standards-18216-18223-20260614/)
- [![](https://qr3-blog-agent.meistern.workers.dev/cdn/blog/regulation-20260609/hero.png) Szabályozás DPP-szabályozás 2026: Mit írnak elő valójában az új uniós normák CEN/CENELEC-normák, JRC-acéltervezet, CIRPASS-2-kritika: pontos áttekintés az DPP-szabályozás aktuális állásáról az ESPR-rendelet alapján.](/hu/blog/regulation-20260609/)

[← Minden cikk](/hu/blog/) [Kezdés ingyen](https://app.qr3.app/sign-up)
