- április 2-án az illetékes műszaki bizottság, a CEN/CENELEC JTC 24 pozitívan szavazott a digitális termékútlevélre (DPP) vonatkozó hat harmonizált szabványról. Az Európai Bizottság ezt egy hivatalos parlamenti válaszban erősítette meg — ez mérföldkő az ESPR-rendelet (EU) 2024/1781 kötelező végrehajtásához vezető úton. A csomagban szereplő fennmaradó két szabvány még a szavazási folyamatban van.
Miről szavaztak — és mi van még folyamatban?
A hat elfogadott szabvány
A CEN/CENELEC JTC 24 az az európai szabványosítási testület, amelyet a Bizottság a DPP harmonizált szabványainak kidolgozásával bízott meg. A Bizottság parlamenti válasza szerint a pozitívan megszavazott hat szabvány három alapvető műszaki területet fed le:
- Egyedi azonosítók: Egyértelmű termékazonosítás, amely biztosítja, hogy minden termékútlevél pontosan egy fizikai objektumhoz rendelhető legyen.
- Adathordozók: A digitális információ fizikai hordozói — beleértve a QR-kódokat, az RFID-címkéket és a vonalkódokat, amelyek hozzáférést biztosítanak az útlevélhez.
- API-k: Géppel olvasható interfészek a gyártók, hatóságok és fogyasztók közötti szabványosított adatcseréhez.
Ez a három terület nem önkényesen kiválasztott műszaki részlet. Bármely DPP-megvalósítás gerincét alkotják: egyedi azonosítók nélkül nincs nyomonkövethetőség, szabványosított adathordozók nélkül nincs beolvasással történő hozzáférés, egységes API-k nélkül pedig nincs interoperabilitás a különböző rendszerek és az ellátási lánc szereplői között.
A két függőben lévő szabvány
A Bizottság nem tett közzé érdemi részleteket a szavazásra még váró két szabványról. Ésszerűen feltételezhető, hogy ezek kiegészítő szempontokkal foglalkoznak — például adatvédelmi követelményekkel vagy ágazatspecifikus kiterjesztésekkel. Eddig nem jelentettek be végleges szavazási dátumot.
Háttér: Hol tartunk a DPP szabályozási folyamatában?
Az ESPR mint keretrendelet
Az ESPR-rendelet (EU) 2024/1781 határozza meg az ökodizájnra és a termékek fenntarthatóságára vonatkozó átfogó követelményeket. Ez az a keretrendelet, amely jogilag rögzíti a DPP-t — de önmagában nem ír elő műszaki követelményeket. Ez a feladat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a CEN/CENELEC által kidolgozott harmonizált szabványokra hárul.
A 2026. áprilisi pozitív szavazat ezért nem öncél, hanem előfeltétele annak, hogy a Bizottság hivatkozhasson a szabványokra az EU Hivatalos Lapjában. Csak e hivatkozás közzétételét követően nyerik el a szabványok a harmonizált szabvány jogi státuszát — és ezzel együtt az úgynevezett megfelelőségi vélelmet: az ezeknek a szabványoknak megfelelő termékeket ESPR-konformnak tekintik.
A DPP-nyilvántartás mint kiegészítő infrastruktúra
A szabványokkal párhuzamosan a Bizottság 2026. április 29-én tervezetet tett közzé a központi DPP-nyilvántartásról. A tervezet szerint ez a nyilvántartás bejegyzésenként csak három adatpontot tárol majd: a termék egyedi azonosítóját (UID), a resolver-végpontot, amelyen keresztül a tényleges termékútlevél lekérhető, valamint a kapcsolódó árukódot — például egy GS1 GTIN-t vagy ezzel egyenértékű azonosítót. A qr3.app egy külön cikkben ismertette az EU DPP-nyilvántartás tervezetének részleteit.
A szabványok és a nyilvántartás kölcsönösen függenek egymástól: az egyedi azonosítók szabványa határozza meg az UID-k formátumát, míg a nyilvántartás biztosítja, hogy ezek az UID-k központilag feloldhatók legyenek. A szabványnak megfelelő azonosító nélküli termék nem regisztrálható helyesen a nyilvántartásban — és fordítva, a szabványosított resolver-végpont nélküli nyilvántartási bejegyzés használhatatlan harmadik felek számára.
Az elemek mint úttörők
Az elemek esetében az elemrendelet (EU) 2023/1542 már ágazatspecifikus előfutárként szolgál a saját DPP-követelményeivel. Az ott levont tanulságok — különösen a QR-kódok adathordozóként történő bevezetése és a resolver-szolgáltatásokhoz való csatlakozás terén — beépülnek az általános CEN/CENELEC-szabványokba. Azok a gyártók, amelyek már megvalósítják az elemek DPP-jét, valószínűleg profitálnak majd a műszaki kompatibilitásból.
Nemzetközi szabványosítás: ISO/IEC JTC 5
A DIN látja el a titkársági feladatokat
Az európai szabványosítási munka egy tágabb nemzetközi kontextusba ágyazódik. Az ISO és az IEC létrehozta az 5. közös műszaki bizottságot (ISO/IEC JTC 5), amely kizárólag a DPP globális szabványosításának szentelt. A titkársági feladatokat a Német Szabványügyi Intézet (DIN) látja el — ez annak a jele, hogy a német ipari körök éveken át tartó előkészítő munkája nemzetközi szinten is gyümölcsözővé válik, ahogyan azt az IEC e-tech Magazine is jelenti.
A CEN/CENELEC és az ISO/IEC kapcsolata
A CEN/CENELEC és az ISO/IEC a Bécsi és a Frankfurti Megállapodáson keresztül szorosan együttműködik a párhuzamos munka elkerülése érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a CEN/CENELEC európai szabványai átvehetők ISO/IEC-szabványként és fordítva. A globálisan működő gyártók számára ez jelentős: az EU DPP-re vonatkozó CEN/CENELEC-szabványoknak való megfelelés valószínűleg nagymértékben kielégíti majd egy jövőbeli ISO/IEC-szabvány követelményeit — feltéve, hogy a két testület közötti koordináció a tervek szerint halad.
Mit jelent ez a gyártók és a megvalósítók számára?
Cselekedjen most, ne várjon
A 2026. áprilisi pozitív szavazat nem lezárás — hanem rajtpisztoly. Az EU Hivatalos Lapjában történő hivatalos közzététel és az első termékspecifikus, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előtt még van egy megvalósítási időablak, de ez az ablak rövidebb, mint amilyennek tűnik. Az elemrendelet tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek korán megkezdik a műszaki megvalósítást, lényegesen kevesebb utólagos munkával szembesülnek, mint a későn kezdők.
Konkrétan a következő megközelítés ajánlott:
- Határozza meg az azonosítási stratégiáját: Milyen UID-formátumot fog használni? A GS1 GTIN-ek számos termékkategória esetében a természetes választás, mivel már léteznek a jelenlegi rendszerekben, és kompatibilisek a GS1 Digital Link szabvánnyal.
- Válassza ki az adathordozóját: A QR-kódok jelenleg a domináns szabványt jelentik a fogyasztóknak szánt termékek esetében. A CEN/CENELEC-szabványok valószínűleg több formátumot is megengednek majd, de a QR-kód gyakorlati piaci elterjedtsége erős érv mellette.
- Ellenőrizze az API-kompatibilitást: A meglévő PIM- vagy ERP-rendszereknél ellenőrizni kell, hogy az exportinterfészeik támogatják-e a szabványosított API-formátumokat, vagy szükség lesz-e köztes szoftverre (middleware).
- Készüljön fel a nyilvántartási követelményekre: A 2026. április 29-i DPP-nyilvántartási tervezet még nem végleges, de a három alapvető adatpont (UID, resolver-végpont, árukód) már ismert, és figyelembe vehető a rendszerarchitektúra kialakításakor.
A technikai minimumkövetelmények egy pillantásra
Bár a szabványokra még nem hivatkoztak a Hivatalos Lapban, a szabványosítási munka menete és a nyilvántartási tervezet alapján levezethető egy minimális technikai profil:
| Követelmény | Műszaki megközelítés | Releváns szabvány |
|---|---|---|
| Egyedi termékazonosító | GS1 GTIN, UUID vagy ezzel egyenértékű | CEN/CENELEC JTC 24 – Egyedi azonosítók |
| Fizikai adathozzáférés | QR-kód (ISO 18004), RFID, vonalkód | CEN/CENELEC JTC 24 – Adathordozók |
| Géppel olvasható adatok | REST API, strukturált JSON/XML | CEN/CENELEC JTC 24 – API-k |
| Központi feloldás | Resolver-végpont az EU-nyilvántartásban | EU DPP-nyilvántartási tervezet (2026. április) |
Kitekintés: Ütemterv és nyitott kérdések
A Bizottság nem tett közzé kötelező érvényű ütemtervet a hat szabványra való hivatkozásra a Hivatalos Lapban. A korábbi tapasztalatok alapján ez a folyamat egy pozitív szavazatot követően jellemzően hat és tizennyolc hónap között tart — a formai felülvizsgálatoktól, fordításoktól és a Bizottság belső jóváhagyási eljárásaitól függően.
Ezzel párhuzamosan folytatódik a termékspecifikus, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása, amelyek meghatározzák, hogy mely termékkategóriáknak van szükségük DPP-re és mikor. A textíliák, az elektronika és a bútorok kiemelt kategóriáknak számítanak, de a konkrét határidők még nyitottak.
Azon vállalatok számára, amelyek most kezdik meg a DPP megvalósítását, az üzenet egyértelmű: a műszaki alapokat az áprilisi szavazattal nagyrészt lefektették. A rendszerarchitektúrába való befektetés ma azt jelenti, hogy szilárd alapokra építünk — még akkor is, ha a végleges szabályozási részletek még függőben vannak.
