Az EUDR-információs rendszer új csoportosítási funkciójával további referenciatípus jön létre az ellátási lánc számára. A vállalatok több, korábban benyújtott kellő gondossági nyilatkozatot vagy egyszerűsített nyilatkozatot egy új nyilatkozatban foglalhatnak össze. Ezt követően a piaci forgalomba hozatal és a kivitel szempontjából már nem az egyedi referenciák összessége, hanem a csoportosított nyilatkozat referenciája a meghatározó. Az ERP-, vállalatirányítási és nyomonkövetési rendszerekben ez nem pusztán kozmetikai változás: tartósan követhetővé kell tenniük az áruk, az egyedi referencia és az aktuális gyűjtőreferencia közötti kapcsolatot.
Az új jogalap: a 8a. cikk már hatályos
A 2026/1565/EU végrehajtási rendelet 2026. július 13-án került elfogadásra, július 14-én tették közzé a Hivatalos Lapban, és a közzétételt követő harmadik napon lépett hatályba. Módosítja az EUDR-információs rendszerre vonatkozó technikai szabályokat, és többek között beilleszti a csoportosításról szóló új 8a. cikket. Az Európai Bizottság a funkciót kifejezetten a nyilatkozatok fájlméret-korlátaival, valamint a vámeljárások zavarainak elkerülésével indokolja.
A csoportosítás szigorúan meghatározott. Egy felhasználó új kellő gondossági nyilatkozatot vagy egyszerűsített nyilatkozatot nyújt be, amelyben ugyanazon felhasználó, illetve ugyanazon gazdasági szereplő korábban benyújtott nyilatkozataira hivatkozik. A rendszer ezt követően a korábbi egyedi bejelentéseket csoportosítottként, illetve az új nyilatkozattal felváltottként jelöli meg. A csoportosított nyilatkozat az EUDR-megfelelés szempontjából ezeket az egyedi bejelentéseket képviseli, és az azokban szereplő érintett termékekre terjed ki.
Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi referenciák jelentéktelenné válnak. Éppen ellenkezőleg: ezek alkotják a gyűjtőreferencia eredetláncát. Csak a külső kommunikációban használandó referencia változik. A 8a. cikk (3) bekezdése előírja, hogy az ellátási láncban történő továbbításhoz és vámcélokra a felváltott egyedi referenciák helyett a csoportosított nyilatkozat referenciaszámát vagy nyilatkozatazonosítóját kell használni.
Három szint egyetlen, termékhez rendelt szám helyett
A robusztus adatmodell három szintet különít el. Az első szinten a belső áruazonosító áll: cikk, tétel, sarzs, szállítás vagy kiviteli folyamat. Ennek az EU-rendszertől függetlenül stabilnak kell maradnia. A második szinten találhatók az eredeti EUDR-nyilatkozatok referenciaszámmal, állapottal, az érintett mennyiségekkel és a hozzárendelt árutételekkel. A harmadik szinten áll a csoportosítás, amely több egyedi referenciát foglal össze, és az aktuálisan továbbítandó megfelelőségi referenciává válik.
Ez a szétválasztás megakadályoz egy gyakori modellezési hibát: az EUDR-referenciának egy tétel elsődleges kulcsaként való használatát. Egy egyedi referencia később csoportosítható, és ezáltal a kommunikációban felváltható. Ezzel szemben egy csoportosított nyilatkozat több egyedi bejelentésből származó termékekre is kiterjedhet. A kapcsolat ezért nem tekinthető megbízhatóan egy az egyben fennállónak.
Gyakorlati szempontból minden árutételnek meg kell őriznie a változatlan belső azonosítóját. Emellett a rendszer tárolja, hogy melyik eredeti nyilatkozat vonatkozik rá, és jelenleg melyik referencia érvényes kifelé. A csoportosítási kapcsolatnak ezenfelül tartalmaznia kell az időpontot, a felelős felhasználót és az állapotot. Így a vállalat később meg tudja indokolni, hogy egy számlán, vámáru-nyilatkozaton vagy szállítási értesítésen miért más EUDR-referencia szerepel, mint az eredeti áruátvételnél.
Így halad végig a referencia a folyamaton
Beérkezéskor megmarad az egyedi referencia
Import vagy beszerzés során a beszállítótól kapott referenciaszámot, illetve nyilatkozatazonosítót hozzá kell rendelni az érintett áruhoz. A konszolidált EUDR-szöveg kötelezi a piaci szereplőket, hogy a referenciaszámokat vagy nyilatkozatazonosítókat továbbítsák a későbbi szereplőknek. A későbbi piaci szereplőknek és a kereskedőknek emellett össze kell gyűjteniük a beszállítói és vevői adatokat, és azokat legalább öt évig meg kell őrizniük.
A hozzárendelést a vállalaton belül megbízhatóan kezelhető legfinomabb szinten kell elvégezni. Ez lehet egy tétel, egy szállítási pozíció vagy egy elkülönített mennyiségi készlet. A lényeg, hogy később egyértelműen megállapítható legyen, melyik mennyiséget melyik nyilatkozat fedte le. A referencia pusztán a beszállítói törzsadatban vagy a teljes cikkhez történő tárolása nem elegendő, ha több származási hely és nyilatkozat van párhuzamosan készleten.
A csoportosítás új kapcsolatot hoz létre
A csoportosítás során az egyedi referenciákat nem törlik és nem írják felül. A rendszer minden eredeti nyilatkozat és az új, csoportosított nyilatkozat között kiegészítő kapcsolatot hoz létre. Ezzel egyidejűleg a gyűjtőreferenciát aktuálisan kommunikálandó referenciaként állítja be. A korábbi egyedi referenciák audit, hibaelemzés és belső mennyiségi egyeztetés céljából továbbra is elérhetők maradnak.
A rendelet előírja, hogy az EU-rendszer az egyedi bejelentéseket csoportosítottként és felváltottként jelölje meg. A vállalatoknak ezt az állapotot belsőleg is tükrözniük kell. Ellenkező esetben egy interfész továbbra is régi egyedi referenciát adhat ki, noha az érintett termékek esetében már a gyűjtőreferencia az irányadó. Az állapotváltás ezért törzsadat-esemény, nem pedig szabad szöveges megjegyzés.
Kimenetkor feloldódik az aktuális referencia
Amikor az árut értékesítik, kiviszik vagy vámeljárás alá vonják, az alkalmazás az árutétel alapján feloldja az aktuálisan érvényes kommunikációs referenciát. Ha nincs csoportosítás, az egyedi referencia marad érvényben. Ha a nyilatkozat csoportosított, a gyűjtőreferenciát kell kiadni. Az eredeti lánc belsőleg továbbra is lekérdezhető marad.
Az automatizált folyamatokhoz célszerű eseménymodellt használni: a sikeres csoportosítás frissíti az összes érintett hozzárendelést, és elindítja az ERP-rendszerrel, a vámprogrammal vagy a kereskedelmi partner portáljával való szinkronizálást. A technikai minta hasonlít a termékadatok eseményalapú frissítéséhez, még akkor is, ha az EUDR-nyilatkozat és a digitális termékútlevél jogilag eltérő információs objektumok.
Ne keverje össze a referenciaszámot és az ellenőrző számot
A végrehajtási rendelet kifejezetten megkülönbözteti a referenciaszámot és az ellenőrző számot. A referenciaszám a kellő gondossági nyilatkozatot azonosítja. Az ellenőrző szám egy biztonsági szám, amely a benne foglalt adatok további védelmét szolgálja. Az információs rendszer a kockázati profil lezárása után mindkettőt rendelkezésre bocsátja; a hozzárendelt nyilatkozatokhoz való hozzáféréshez szükség lehet az adott referenciára és ellenőrző számra.
Ezért ezeket az értékeket az interfészekben és az adatbázisokban külön mezőkben, eltérő hozzáférési jogosultságokkal kell tárolni. A referenciaszám az ellátási lánc mentén jogszabályban előírt kommunikáció szempontjából releváns. Az ellenőrző szám nem címketartalom, ezért nem kerülhet ellenőrizetlenül számlákra, QR-kódokba vagy nyilvánosan hozzáférhető termékadatokba. Ugyanígy a kockázati állapot sem tartozik az ügyfélkommunikációba: az új szabályozás szerint csak az információs rendszer szereplői, vagyis a hatóságok és a Bizottság számára látható.
API-integráció: készüljön fel az állapotokra és a verziókra
Az új rendelet kötelezi a Bizottságot, hogy webszolgáltatásokat biztosítson a benyújtáshoz, a kezeléshez és a csoportosításhoz. A hivatalos EUDR-információs rendszer oldala ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az API-specifikációkat frissítik, és az integrátoroknak rendszeresen ellenőrizniük kell a CIRCABC-területet az új verziókért. A Bizottság 2026. július 13-i közleménye szerint további funkciók csak a nyár későbbi részében várhatók.
Ezért az integrációnak külön kell kezelnie a jogi helyzetet és a technikai elérhetőséget. A 8a. cikk hatályban van, de egy éles kliens csak akkor aktiválhat csoportosítási funkciót, ha az a használt hozzáférésben ténylegesen dokumentált és tesztelt. Célszerű verziózott hozzárendeléseket, idempotens továbbítást és a visszaadott állapot ellenőrzését alkalmazni. Egyedül a sikeres HTTP-hívás még nem bizonyítja, hogy minden egyedi referencia megfelelően felváltásra került, és az új referencia eljutott a későbbi rendszerekbe.
A kiesési folyamatot is be kell építeni a modellbe. 2026. december 30-ig a Bizottságnak nyilvánosan ismertetnie kell, milyen vészhelyzeti intézkedések vonatkoznak a 60 percnél hosszabb, nem tervezett elérhetetlenségre. Ezek között többek között vészhelyzeti referenciaszámok és vészhelyzeti nyilatkozatazonosítók szerepelnek. Ezeket az értékeket nem szabad a normál referenciákhoz hasonlóan kezelni; saját állapotra és későbbi, információs rendszerrel végzett egyeztetésre van szükségük.
Minek kell elkészülnie az alkalmazás kezdőnapjáig?
A Bizottság 2026. december 30-át jelöli meg alkalmazási kezdőnapként a nagy- és középvállalkozások, valamint az EU faanyag-rendeletének korábban már hatálya alá tartozó kis- és mikrovállalkozások számára. A többi kis- és mikrovállalkozás esetében ez a határnap 2027. június 30. Addigra nem csupán egy nyilatkozat benyújtását kell tesztelni. A teljes életciklus a döntő: az egyedi referencia rögzítése, az áru egyértelmű hozzárendelése, a csoportosítás átvétele, az aktuális referencia kiadása és az előzmények öt éven át történő követhetősége.
Ezért egy jó átvételi teszt több áruátvétellel és több egyedi referenciával kezdődik, ezeket később csoportosítja, majd ellenőrzi, hogy az értékesítés, az export és az audit mind a megfelelő nézetet kapja-e. A működési dokumentumoknak az új gyűjtőreferenciát kell használniuk. A belső ellenőrzésnek továbbra is meg kell mutatnia, hogy mely egyedi referenciák és mennyiségek állnak mögötte. Pontosan ez a kettős nézet teszi kezelhetővé az új funkciót: kifelé tömör referencia, befelé teljes eredetlánc.
Források
A 2026/1565/EU végrehajtási rendelet, a Hivatalos Lap 2026. július 14-i kiadása
A 2023/1115/EU konszolidált rendelet, 2025. december 26-i változat
EU Bizottság: Frissített eszközök az EUDR végrehajtásához, 2026. július 13.