2027. február 18.: Mi vár a gyártókra
február 18-án lejár az uniós iparpolitika egyik legátfogóbb digitalizációs előírásának átmeneti időszaka: ettől a naptól kezdve a 2 kWh feletti ipari akkumulátorokat, elektromos járművek vontatási akkumulátorait, valamint a helyhez kötött energiatároló rendszereket digitális akkumulátorútlevéllel (DBP) kell ellátni. A jogalapot a Batterieverordnung (EU) 2023/1542 képezi, amelyet a magasabb szintű ESPR-Verordnung (EU) 2024/1781 egészít ki.
Ami első pillantásra újabb megfelelőségi űrlapnak tűnhet, az a gyakorlatban összetett adatkezelési és infrastrukturális probléma — amely a teljes értékláncot érinti, a nyersanyag-kitermeléstől az újrahasznosító telepig.
Kötelező adatmezők: Mit kell ténylegesen tartalmaznia az útlevélnek?
Termékspecifikus CO₂-lábnyom tételszinten
Az egyik technikailag legösszetettebb követelmény a termékspecifikus CO₂-lábnyom (PCF) megadása. A JRC-Entwurf der Europäischen Kommission egyik fontos pontosítása szerint a PCF-adatot nem szabad modellszinten aggregálni — ténylegesen tételspecifikusnak kell lennie, és az ISO 14067 szabvánnyal kompatibilis módszerekkel kell kiszámítani.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki eddig modellenkénti átlagos kibocsátási értéket adott meg, annak alapjaiban kell átalakítania az adatgyűjtést. Minden gyártási tétel saját CO₂-mutatót kap, amelynek elérhetőnek kell lennie az útlevélben.
Dinamikus állapotadatok a második élet piacához
Az újrahasznált akkumulátorok esetében a rendelet előírja, hogy az olyan állapotadatoknak, mint a State of Health (SoH) és a State of Charge (SoC), dinamikusan frissíthetőknek kell lenniük — mivel ezek az értékek az akkumulátor életciklusa során folyamatosan változnak. Ehhez nem elegendő egy olyan statikus QR-kód, amelyre a gyártáskor egyszeri alkalommal írnak adatot.
Itt mutatkozik meg a strukturális kihívás: az útlevél nem dokumentum, hanem élő adatobjektum. Technikailag ehhez olyan háttér-infrastruktúra szükséges, amely éveken át lehetővé teszi az írási hozzáférést, miközben biztosítja az adatok integritását.
További kötelező mezők áttekintése
A rendelet többek között a következőket írja elő:
- A felhasznált nyersanyagok eredete és összetétele (beleértve a kobaltot, lítiumot, nikkelt és ólmot)
- Veszélyes anyagokra vonatkozó adatok
- Kapacitás, névleges feszültség és várható élettartam
- Javíthatóságra és szétszerelésre vonatkozó információk
- Visszavételi információk és újrahasznosítási arányok
Szabványi keretrendszer: az EN 18216–EN 18223 határozza meg a műszaki szabványt
június 25-én a CEN és a CENELEC öffentliches Webinar keretében mutatta be az első hat közzétett európai szabványt (EN 18216–EN 18223), amelyeket a Joint Technical Committee JTC 24 dolgozott ki. Ezek a szabványok az EU Digital Product Passport megvalósításának termékfüggetlen keretét határozzák meg — vagyis azokat a horizontális követelményeket, amelyek minden termékkategóriára, nem csupán az akkumulátorokra vonatkoznak.
A szabványok többek között az alábbiakkal foglalkoznak:
- Interoperabilitás: Hogyan cserélhetők az adatok a különböző rendszerek és szereplők között
- Adatkonzisztencia: Milyen minimális követelmények vonatkoznak az adatok minőségére és aktualitására
- Rendszerarchitektúra: Hogyan működnek együtt a decentralizált és központi komponensek
Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten aktív az ISO/IEC JTC 5, amely globálisan harmonizált szabványi keretrendszert dolgoz ki a DPPs számára. A GS1 China nemrégiben chinesisches Spiegelkomitee lett a JTC 5 mellett — ez azt jelzi, hogy a DPP-standardizáció már korántsem kizárólag európai ügy.
Ez a termékeiket az EU-n kívül is forgalmazó gyártók számára releváns: aki most uniós követelményeknek megfelelő architektúrákra épít, annak meg kell vizsgálnia, hogy azok kompatibilisek-e a kialakuló ISO/IEC-struktúrákkal.
Megvalósítási helyzet: Két alapvető probléma uralja a gyakorlatot
Adattöredezettség az ellátási lánc mentén
A Minespider 2026-os megvalósítási jelentése elemzi a megfelelőség aktuális helyzetét, és két olyan problémát nevez meg, amelyek a teljes értékláncon végighúzódnak.
Az első az adattöredezettség: a nyersanyagokra vonatkozó adatok a bányaüzemeltetőnél, a feldolgozási adatok a finomító üzemeltetőjénél, a cellaadatok a cellagyártónál, a csomagra vonatkozó adatok pedig az OEM-nél találhatók. Jelenleg egyik szereplő sem látja teljes egészében a DBP-hez szükséges összes mezőt. Ezen adatok koherens útlevélobjektummá történő összesítéséhez vagy kétoldalú adatcsere-megállapodásokra, vagy közös platform-infrastruktúrára van szükség.
A dinamikus adatfrissítések mint műszaki akadály
A második probléma a dinamikus adatfrissítés. Míg a statikus termékadatok (modell, kémia, gyártó) egyszer rögzíthetők, a SoH-értékeket, a töltési ciklusokat és a javítási előzményeket a teljes használati idő alatt naprakészen kell vezetni. Ehhez az szükséges, hogy az akkumulátort élettartama során kezelő valamennyi szereplő — műhelyek, lízingcégek, újrahasznosítók — írási jogosultságot kapjon az útlevélobjektumhoz, vagy legalább adatokat tudjon továbbítani az útlevél kezelőjének.
A BatteryPass-Ready 2026. június 24-én nyilvános tesztkörnyezetet indított, amelyben a vállalatok a DBP-megoldásaikat a szabályozási követelményekkel szemben validálhatják. Ez gyakorlati eszköz — de az adatbeszerzés problémáját nem oldja meg.
A központi DPP-Registry: Nyitott infrastrukturális kérdések
Az Európai Bizottság egy központi DPP-Registry létrehozásán dolgozik, amelyen keresztül az útleveleket regisztrálni és kereshetővé kívánják tenni. Az Orgalim iparági szövetség ezzel kapcsolatban Empfehlungen veröffentlicht, amelyek többek között nagy volumenű, automatizált regisztrációs folyamatokat és üzembiztonságot követelnek meg.
Ennek háttere, hogy önmagában az akkumulátorszegmensben évente több millió egységet gyártanak. Egy olyan nyilvántartás, amely manuális bejegyzéseket vagy hibatűrés nélküli szinkron API-hívásokat igényel, operatív szempontból nem lenne életképes. Ezért az Orgalim aszinkron regisztrációs mechanizmusokat, egyértelmű SLA-követelményeket és tartalékmegoldásokat szorgalmaz a nyilvántartás kiesése esetére.
Továbbra sem világos, hogy a nyilvántartást technikailag hogyan valósítják meg, és mely azonosítókat fogadja el elsődleges kulcsként. A GS1 Digital Link és GTINs alapú rendszerek számára kívánatos lenne e szabványok natív támogatása — ma már meghonosodtak a logisztikában, és lehetővé teszik a géppel olvasható termékazonosítást QR-kódokon keresztül.
Ellenőrzés és címkézés: Új megoldások a piacon
Az adatkezelés mellett a termék és az útlevél fizikai összekapcsolása önálló problémát jelent. A Securikett a Codikett 2.0 platformjával olyan hamisításbiztos címkemegoldást mutatott be, amely kriptográfiai aláírásokat kapcsol össze a fizikai címkével. A megközelítés célja a hamisítás és az útlevélhivatkozás utólagos módosításának megnehezítése.
A Bureau Veritas és a Circulor stratégiai partnerséget jelentett be, amely az ellenőrzési szolgáltatásokat az ellátási lánc nyomon követhetőségével kapcsolja össze. A modell szerint a Bureau Veritas végzi a fizikai ellenőrzést és tanúsítást, a Circulor pedig a digitális adatkezelést és az útlevél-infrastruktúrát biztosítja.
Mit kell most tenniük a vállalatoknak?
A 14. Német Szabványügyi Panel keretében végzett DIN/DKE-felmérés szerint a vállalatoknak jelentős igényük van egyértelmű útmutatásra — a jogi követelmények összetettsége sok esetben meghaladja a vállalatokon belüli értelmezési kapacitásokat.
A gyártók és importőrök számára konkrétan a következő eljárás javasolt:
- Adatleltár: A kötelező mezők közül melyek tölthetők már ki a meglévő rendszerekből (ERP, PLM, MES) — és melyek nem?
- Ellátásilánc-szerződések felülvizsgálata: Szerződésben kötelezték-e a beszállítókat a tételspecifikus CO₂-adatok és a nyersanyagokra vonatkozó igazolások átadására?
- A műszaki architektúra meghatározása: Központi vagy decentralizált adatmodell, interfészek a jövőbeli uniós nyilvántartáshoz, írási hozzáférések harmadik felek számára a második élet piacán.
- A szabványoknak való megfelelés biztosítása: Az EN 18216–18223 szabványsorozat minimális követelményeket határoz meg — a rendszereket ezekkel a szabványokkal szemben kell validálni, ideális esetben olyan tesztkörnyezeteken keresztül, mint a BatteryPass-Ready.
- Azonosítási stratégia tisztázása: A GTIN-alapú azonosítás GS1 Digital Link segítségével ma a géppel olvasható termékazonosítás legelterjedtebb szabványa, és várhatóan az uniós nyilvántartás is támogatni fogja.
február 18. közelebb van, mint gondolnánk — a ma még el sem indított megvalósítási projekteknek nehéz dolguk lesz, ha időben be akarják fejezni őket.
