A CEN és a CENELEC közzétették az első uniós szabványokat a digitális termékútlevélhez

A harmonizált DPP-technika kezdete

május 27-én a CEN és a CENELEC közzétette az első harmonizált európai szabványokat a digitális termékútlevélhez (DPP): az EN 18216:2026–EN 18223:2026 szabványsorozatot. Ez nem rutinszerű esemény. Eddig ugyan léteztek politikai keretfeltételek — mindenekelőtt a Ökodesign-rendelet ESPR és a 2023/1542/EU akkumulátorrendelet —, de nem volt kötelező érvényű műszaki specifikáció arra vonatkozóan, hogyan kell egy DPP konkrét felépítését, címzését és lekérését megvalósítani. Az új szabványok ezt a hiányt pótolják.

június 25-én a CEN és a CENELEC nyilvános webináriumot tartott a szabványok ismertetésére és az iparág kérdéseinek megválaszolására. A visszhang jelentős volt — ami jól mutatja, milyen nyomás nehezedik a gyártókra, importőrökre és szoftverszolgáltatókra.

Mit szabályoznak az EN 18216–18223 szabványok?

Egyértelmű azonosítók és adathordozók

A szabványsorozat három területre összpontosít: egyértelmű termékazonosítókra, adathordozókra (például QR-kódokra, RFID-re, DataMatrixra és hasonlókra), valamint a gépi adathozzáférést biztosító API-kra. A szabványokat tudatosan termékfüggetlenül alakították ki. Nemcsak az akkumulátorokra vonatkoznak, hanem minden jövőbeli DPP-kötelezettség technikai alapját lefektetik az ESPR keretében — a textíliáktól és az elektronikai termékektől az építőanyagokig.

A szabványsorozat konkrétan előírja, hogyan kell egy terméket teljes életciklusa során egyértelműen azonosítani. Ehhez bevált szabványokra támaszkodik: a GS1 Digital Link az előnyben részesített formátum a fizikai termék és a digitális adatrekord összekapcsolására. Ez azt jelenti, hogy a termékre helyezett QR-kódnak nem kell statikus URL-nek lennie, hanem strukturált, géppel olvasható címként szolgálhat, amelyen keresztül a feloldószolgáltatások a lekérdezőtől és a kontextustól függően különböző adatpontokat szolgáltathatnak.

API-k és interoperabilitás

A szabványok egyik központi célja az interoperabilitás: a hatóságoknak, újrahasznosító üzemeknek, fogyasztóknak és beszállítóknak szabványosított interfészeken keresztül ugyanazt a DPP-t kell tudniuk lekérni, függetlenül attól, hogy melyik platform tárolja az útlevelet. Ehhez a szabványok REST-alapú API-profilokat határoznak meg. A gyártóknak és a DPP-platformok szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy rendszereik megfelelően implementálják ezeket az interfészeket.

A fejlesztők számára ez konkrétan azt jelenti, hogy az API-nak bizonyos végpontokat és válaszformátumokat kell támogatnia. Egy konform DPP-lekérés egyszerűsített példája így nézhet ki:

GET /dpp/v1/passport/{digitalLinkId}
Accept: application/json
Authorization: Bearer <token>

A válasznak strukturált metaadatokat kell szolgáltatnia a termékről, beleértve a dokumentumokra és tanúsítványokra mutató hivatkozásokat, valamint — akkumulátorok esetében — a dinamikus állapotadatokat.

Az akkumulátorrendelet úttörő szerepe: statikus és dinamikus adatok

A 2023/1542/EU akkumulátorrendelet, amely 2023 augusztusában lépett hatályba, az első konkrét alkalmazási eset a DPP számára. Implicit módon két adatkategóriát különböztet meg:

A statikus adatok forgalomba hozatalkor rögzítettek: a kémiai összetétel, a gyártó, a névleges kapacitás és a gyártás CO₂-lábnyoma. Ezek az értékek nem változnak, és egyszeri alkalommal rögzíthetők.

A dinamikus adatoknak ezzel szemben a teljes életciklus alatt frissíthetőnek kell maradniuk. Ide tartozik különösen a State of Health (SoH) és a State of Charge (SoC) — mindkét mutató minden töltési és kisütési ciklussal változik. A rendelet kifejezetten előírja ezen adatpontok frissítését. Ez rendszerarchitektúra-feladat elé állítja a gyártókat és az üzemeltetőket: a DPP nem lehet statikus PDF, hanem élő adatforrásokhoz kell kapcsolódnia.

Az új CEN/CENELEC-szabványok pontosan ezt a követelményt kezelik olyan API-profilok meghatározásával, amelyek megfelelő jogosultság mellett olvasási és írási hozzáférést egyaránt lehetővé tesznek.

Új eszközök: tesztkörnyezet és nyílt forráskódú validálás

A szabványok közzétételével párhuzamosan a gyakorlatban is több fontos fejlemény történt.

BatteryPass-Ready tesztkörnyezet

június 24-én a BatteryPass-Ready konzorcium elindított egy nyilvános tesztkörnyezetet a digitális akkumulátor-útlevélhez. A gyártók és a szoftverszolgáltatók valós tesztadatokkal ellenőrizhetik implementációikat, mielőtt a jogszabályi határidők lejárnak. A környezet működtetésében a Fraunhofer IPK is részt vesz, és regisztrációs korlátozás nélkül elérhető.

Digital Passport Assessment Workbench (DP-AWB)

2026 júliusában kutatók nyílt forráskódú eszközként közzétették a Digital Passport Assessment Workbench (DP-AWB) megoldást. Az eszköz közvetlenül SHACL-modellspecifikációkból számít determinisztikus értékelési eredményeket, és lehetővé teszi a DPP-adatstruktúrák formális validálását. Ez mindenki számára fontos, akinek biztosítania kell, hogy adatkészletei ne csak tartalmilag legyenek helyesek, hanem szerkezetileg is megfeleljenek a szabványoknak.

A SHACL (Shapes Constraint Language) az RDF-gráfok validálására szolgáló W3C-szabvány. A DPP-kontextusban ez azt jelenti, hogy aki termékadatait Linked Dataként modellezi, a DP-AWB segítségével automatikusan ellenőrizheti, hogy minden kötelező mező jelen van-e, és helyesen van-e típusozva — manuális ellenőrzőlisták nélkül.

A nyitott kérdés: az uniós szintű DPP-nyilvántartás

A szabványok és az eszközök egy problémát nem oldanak meg: hogyan található meg egy DPP, ha csak egy fizikai termék áll előttünk? Az Európai Bizottság egy központi nyilvántartáson dolgozik, amelyben minden DPPs regisztrálható és kereshető lesz. Az ördög azonban a részletekben rejlik.

Az Orgalim — a technológiai vállalatok európai iparági szövetsége — egyértelmű követelményeket fogalmazott meg: a nyilvántartásnak támogatnia kell a nagy volumenű, automatizált regisztrációs folyamatokat. Ha belegondolunk, hogy egyedül az EU-ban évente több milliárd terméket hoznak forgalomba, érthetővé válik a probléma. Az a nyilvántartás, amely manuális bejegyzéseket igényel, vagy terhelési csúcsok idején leáll, ipari alkalmazási esetekben használhatatlan.

Az Orgalim azt is követeli, hogy a nyilvántartás védett legyen az üzemzavarokkal szemben — a magas rendelkezésre állás nem lehetőség, hanem előfeltétel. Ha ugyanis egy vámtisztviselő vagy egy újrahasznosító vállalat nem tud lekérni egy DPP-t, mert a nyilvántartás nem elérhető, az egész megfelelőségi lánc összeomlik.

A Bizottság mindeddig nem tett közzé kötelező érvényű ütemtervet a nyilvántartás élesítésére. Ez az egyik legnagyobb nyitott kérdés a DPP-ökoszisztémában.

Mit kell most tenniük a vállalatoknak?

Az EN 18216–18223 szabványok közzététele fordulópontot jelent: a műszaki követelmények már meghatározottak, még ha a nyilvántartás hiányzik is. Az akkumulátorrendelet hatálya alá tartozó vállalatoknak, illetve a jövőbeli ESPR-felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra felkészülőknek három lépést kell előnyben részesíteniük:

Szerezzék be és olvassák el a szabványokat. Az EN 18216–18223 a nemzeti szabványügyi szervezeteken (Németországban a DIN-en) keresztül szerezhető be. Az API-specifikációk tanulmányozása kötelező mindazok számára, akik saját DPP-rendszereket fejlesztenek vagy szereznek be.
Ellenőrizzék az adatarchitektúrát. Képesek a rendszereik dinamikus adatpontokat (SoH, SoC, javítási előzmények) API-n keresztül szolgáltatni? Ha nem, akkor most kell architekturális döntést hozniuk — nem hat hónappal a jogszabályi határidő előtt.
Használják a tesztkörnyezeteket. A BatteryPass-Ready környezete és a DP-AWB ingyenesen elérhető. Aki időben teszteli az implementációját, elkerüli a szoros határidő mellett szükségessé váló költséges utómunkálatokat.

A szabványokat közzétették. Az óra ketyeg.